A kelneki vár – a szász gerébek lakótornya

A Szászsebes mellett található vár legkorábbi része maga a kápolna. Annak előzménye feltehetően, még a szászok Erdélybe való letelepedése előttről való. Régészeti anyagában ugyanis IV. Béla korabeli pénzek is előfordulnak. Az egyházi épület közelébe a helybéli von Kelling nevet viselő, szász előljáró család a 13. század végén egy lakótornyot épített, amelynek bejárata a boltozott pincerész fölött, az első emeletre nyílott. A tornyot nemsokára kaputoronnyal ellátott várfallal is körülvették. A tulajdonos, szász geréb család az idők folyamán elszármazott a faluból. Így a vár a 15. század első felében a helyi, szász közösség tulajdonába került. A lakosság tovább bővítette a falakat, azok belső oldalán kamrákat is építettek, amelyekben féltettebb javaikat tárolták. A vár, maga több ostromot is kiállt. 1599-ben Mihály, havaselvi vajda sikertelenül ostromolta, de az Erdélyt pusztító török-tatár hadak sem tudták bevenni 1658-ban. A vár azon kevés, nemesi erődítményeink egyike, amely nem egy közeli magaslaton, hanem a település központjában épült. Az épületegyüttes legértékesebb része az épségben fennmaradt, nemesi lakótorony és a román kori alapokra épült, gótikus kápolna.