A brassói Fellegvár – a város őre


A mai fellegvár helyén Brassó városa először 1524-ben építtetett egy félkör alakú tornyot, amelyet később fallal vettek körül. Ennek az erődnek az volt a szerepe, hogy – magas fekvéséből adódóan – ellenőrizze és féken tartsa a várost ostromolni szándékozó ellenséget. Ezt az erődítményt a Zápolya János, magyar királlyal szövetséges Petru Rareş seregei lerombolták. Az újjáépített erődítmény kapuja és az ahhoz vezető híd 1552-re készült el. Szintén az idő tájt a korábbi, patkóíves építményhez három tornyot ragasztottak. 1611-ben a vár köré külső földsánc és árok is készült. A külső, sarokbástyás védőövet 1630-1631 között építették. Abban az időszakban ásták a vár 81 méter mély kútját is. 1688-ban az Erdélyt megszálló Habsburg seregek ellen fegyvert fogó brassói polgárok egy része a fellegvárba húzódott, de Veterani tábornok elfoglalta azt. Az épület a későbbiekben is osztrák fennhatóság alatt maradt. 1789-ben török foglyok, majd a Napoleoni háborúk alatt franciák raboskodtak benne. 1849-ben Bem József honvédei ugyan elfoglalták a várat, de a helyőrség nemsokára megadta magát az orosz, cári intervenciós csapatoknak. A katonai jelentőségét vesztett fellegvár hosszú ideig lakatlanul állt. Napjainkban kerthelyiség és vendéglő kapott helyet a falai között.

Audió:

Kattints a lejátszás gombra a meghallgatáshoz

Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás