A szászfehéregyházai erődtemplom – az Unesco kulturális világörökség része

Szászfehéregyháza temploma a 14-15. században épült egy korábbi, 12. századi templom helyébe, amelyet a korábban itt megtelepült székelyek építettek. A korai, szász telepítések következtében, 1185 körül a székelyeket a szászok váltották fel, akik nemsokára hozzáfogtak a megörökölt, korábbi templom átépítéséhez. 1494-ben a helység jelentős anyagi támogatást kapott Nagyszebentől. Ez a dátum jelzi a templom erődítésének kezdetét, amelyet az egyre gyakoribbá váló, török betörések indokoltak. A hajót nyugat felé meghosszabbítva, egybeépítették a zömök harangtoronnyal, a szentélyre védelmi emelet épült. A korábbi templomkerítést a 16. század folyamán tornyokkal megerősített várfallá alakították, amelynek bejáratát egy masszív kaputoronnyal tették védhetővé. Az erődítési munkálatok a 17. században is folytatódtak, amikor újabb, két védőtoronnyal bővült a vár. 1743-ban a várfal gyilokjáróját lebontották, és a falak belső oldalán raktározásra alkalmas kamrákat alakítottak ki. A 19. században a keleti toronyban működött a falu iskolája. A műemlék 1999-től a Világörökség részét képezi. Napjainkban az egyik leglátogatottab erdélyi, szász templomerőd.