Kolozsvár – Erdély szíve

- I - Kolozsvár az őskor óta lakott település. Feltehetően, itt állt a dákok egyik erődje, majd a rómaiak castrumot emeltek annak helyén. Az Árpádok idején a település fejlődésnek indult. A 13. században V. István királytól kiváltságokat kapott. Azokat 1316-ban Károly Róbert is megerősítette. Az Óvárosnak nevezett rész erődítése a 15. századtól kezdődött, de a város hamar kinőtte a korai városfalakat. 1405-ben, amikor megkapta a szabad királyi város rangot, egyben engedélyt kapott újabb kerítőfalak építésére is. Az építkezés Mátyás király uralkodása alatt fejeződött be. Mintegy 3 km hosszú, új védőfalat emeltek, amelybe részben belefoglalták az Óvár falait is. Az új védőfal szabálytalan alakú, 18 toronnyal és 4 bástyával rendelkező, külső tornyos várfal volt. - II - 1437-ben a Budai Nagy Antal vezette felkelők elfoglalták a várost, azonban 1438-ban a nemesi hadak visszafoglalták tőlük. A városi tanács a 16-17. század folyamán szászokból és magyarokból állt, a városbírákat is váltakozva nevezték ki. János Zsigmond idején, a reformáció égisze alatt a város rohamos fejlődésnek indult. Elszakadt a korábban elfogadott lutheránus egyháztól, és az unitárius vallást elfogadva része volt az akkori pezsgő, erdélyi szellemi életnek. A Báthoryak uralkodásának idején a városfalakat kijavították és megerősítették. Itt választották meg 1613-ban Bethlen Gábort erdélyi fejedelemmé. Az ő költségén építették újjá a vár délkeleti sarokbástyáját, a Szabók bástyáját, amely 1629-től a Bethlen-bástya nevet viseli. I. és II. Rákóczi György uralkodása alatt a város erődítményeit újból kijavították. Talán ennek is köszönhető, hogy a török hadak 1660-ban, a közeli szászfenesi csata után nem ostromolták meg, csak hadisarcot vetettek ki a városra. - III - 1661-ben Kemény János és a császári seregek elfoglalták Kolozsvárt, és német őrséget helyeztek el benne. 1662-ben Apafi Mihály ostromolta a várat. A harc végül fegyverszünettel ért véget. 1664-től Apafi birtokába került a vár. 1687-ban azonban Lotaringiai Károly vezérének, Veterani tábornoknak megadta magát. Kolozsvár 1690 után, egy ideig hanyatlani kezdett. 1790-től viszont Erdély székhelye lett. Az 1798-as tűzvészt követően a város a falakon túl is, jelentősen terjeszkedni kezdett. Ezért került sor fokozatosan a várfalak és a bástyák lebontására. Az egykori erődítményből napjainkban csak a déli falak és bástyák részletei láthatók. Legépebben a Bethlen-bástya maradt fenn máig.