A gyergyószentmiklósi örmény templom – a megmaradás záloga

A törökök elől, Moldvából menekülő örmények az 1650-es évektől nyertek befogadást Erdélybe, Apafi Mihály fejedelem által, aki először saját birtokára, majd Erdély más településein telepítette le őket. Így, Gyergyószentmiklóson is. A mai, gyergyói örmény templom helyén 1613-ban már kis, fából készült kápolna állt. Ezt a kápolnát 1650-ben, kőből újjáépítették. Mai alakját viszont csak később, 1730-1734 között nyerte el. Ez az építkezés Theodorovich Simon kezdeményezésére indult. Az építkezés során a régi kőkápolna elemeit is felhasználták. 1748-ban, a várható, tatár betörések elleni védekezésképpen a templomot vastag, nyolcszögű kőfallal kerítették, amelyen lőréseket is elhelyeztek. Az építkezések során a falba két, kerek tornyot is betagoltak, fokozva ekképpen a védelmi jelleget, bár ostromra soha nem került sor.