Erdély egyik legnagyobb vártemploma, amely mintegy 4,5 hektáron fekszik és 7 bástyával rendelkezik. Az erődítményt első formájában, 1492-ben építtette a templom és kolostor köré Báthori István, erdélyi vajda azzal a céllal, hogy a vajdai hatalmat a Székelyföldön megerősítse. Ezt a korai, gyakorlatilag csak a templom közvetlen környezetére szorítkozó erődítményt 1601-ben a helybéli lakosság lerombolta, majd a sorozatos, háborús pusztítások hatására egy nagyobb méretű vár építéséhez fogott. Az akkori előljáró, Borsos Ferenc – a brassói városfal bástyáinak tanulmányozását követően – sikeresen meggyőzte a helybélieket az erődítmény felépítésének fontosságáról. A várfalak és a bástyák több évtized alatt készültek el. Az építésben – de szükség esetén a védelemben is – a helybéli céhek derekasan kivették a részüket. 1707-ben itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1962-ig a várban lévő épületek egy része katonai objektumként szolgált. Ezt követően, múzeumként működött. A várban lévő templomot a 14. században a ferencesek építették, majd a 16. században a reformátusok tulajdonába került. 2012-ben nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek a várban.
Kattints a lejátszás gombra a meghallgatáshoz
