Már a rómaiak idejében Stenarum nevű katonai telep állt a mai Segesvár helyén. Később, a város területén, II. Géza király uralkodásának idején a kiváltságokat kapott szászok építettek egy favárat. 1280-ban a várat Szászvár néven említették az írott források. 1367-ben már szabad királyi város ranggal is rendelkezett, és a környező, szász szék központja lett. A város történelme igencsak viharos volt. 1438-ban a törökök dúlták fel. 1563-ban itt végezték ki a nagy, székely felkelés vezetőit. 1601-ben Basta generális seregei foglalták el és sarcolták meg. Ugyanazon év végén, Báthori Zsigmond serege is elfoglalta és kifosztotta a várost. 1603-ban Székely Mózesnek, 1605-ben Gyulaffy Lászlónak adták meg magukat. 1676-ban, egy hatalmas tűzvészben a templomok és az erődítmények egy része is leégett. Később a Rákóczi-szabadságharc pusztításait is megélte a város. A történelmi város a várhegyen lévő Felső-, és az alatta húzódó Alsóvárosból áll. A 15-16. században épített falak és bástyák ma is láthatók. A város ötemeletes, a 15. században épült Óratornya a keleti bejáratot védte. Ebben a lőrésekkel, szuroköntőkkel is ellátott toronyban ülésezett 1556-ig a városi tanács. Nevezetes toronyóráját Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az újjáépített, barokk stílusú fedélszék az 1676-os tűzeset után készült. A hegy csúcsán a város első temploma, az 1298-ban már épülőfélben lévő Hegyi templom és a Temetőkápolna kapott helyet. Ezt a korai templomot a 14. század első felében, gótikus stílusban újjáépítették, majd 1429-1488 között átépítették. Végső formáját 1838-ban nyerte el. A Hegyi templomot egykor külön várfal kerítette, amelynek egyik tornya ma is épségben áll.
Kattints a lejátszás gombra a meghallgatáshoz
