A mezőzáhi egyike az erdélyi, historizáló kastélyoknak. Épülete neogótikus és neoromán stílusjegyeket mutat. A mezőzáhi birtok a 18. század második felében került az Ugron család birtokába, Ugron István és Bánffy Anna házassága révén. Apáról fiúra szállva, 1899-től Ugron István tulajdonát képezte a birtok, amelyet egy kőből épült udvarház, vendégház, családi kripta, díszkert, gazdasági épületek, szántók és erdők alkottak. Ugron István még külföldi tartózkodása idején indította el a kastély újjáépítését, a első világháború utáni hazaköltözését megelőzően. A kastély koncepcióját sógora, báró Bánffy János készítette el. A tervek a neves kolozsvári építész, Pákei Lajos munkái 1908-ból. A kastély 1912-re készült el, teljes berendezése 1918-ra. Itt is, mint sok más, nagyobb méretű kastély esetében, ma is él a kedves, de nem igazolható vélekedés, amely szerint az épület – az év szerkezetét követve – 4 toronyból, 12 folyosóból, 52 szobából állna, összesen 365 ablakkal. 1925-ben Ugron István unokaöccsére hagyta, de halála után államosították. Az államosítás után tüdőszanatórium, majd árvaház működött benne. A rendszerváltás után az Ugron család visszaigényelte.
Kattints a lejátszás gombra a meghallgatáshoz
